Bóna Szabolcs: Magyarország minél kisebb forrásvesztésre törekszik az új KAP-ban - Felülvizsgálhatják a vakcinázási szabályokat az állattenyésztésben

Az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Bóna Szabolcs közölte: jelenleg technikailag elképzelhető olyan megoldás is, amely mellett nominálisan nem csökkennek a KAP-források. Az infláció figyelembevételével azonban ez reálértéken így is forrásvesztést jelenthet.

Fontos kérdés, hogy a KAP finanszírozásában továbbra is megmaradjanak a külön deklarált források. Bóna Szabolcs szerint ezt a megközelítést várhatóan több tagállam is támogatni fogja, mivel az átmeneti időszakban is biztosítani kell a jelenlegi, illetve a már futó programok finanszírozását.

Az agrárminiszterek mostani tanácskozásának egyik kiemelt témája az állattenyésztési stratégia volt. Magyarország támogatta azt a bizottsági kezdeményezést, hogy vizsgálják felül a vakcinázásra vonatkozó szabályokat, és mozdítsák elő, hogy a harmadik országok szélesebb körben elfogadják a regionalizáció elvét, ami a különböző állatbetegségek kezelésében és a kereskedelem fenntartásában is kiemelt jelentőségű.

Magyarország stratégiai ágazatként tekint az állattartásra és az állattenyésztésre, ezért támogatja a tudományos alapokon nyugvó, a versenyképességet is figyelembe vevő állatjóléti intézkedéseket – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új állatjóléti követelmények csak megfelelő átmeneti időszak és pénzügyi támogatás mellett vezethetők be. Jelezte, hogy ezt az álláspontot több tagállam is osztotta.

A tanácskozás másik kiemelt témája az európai fehérjestratégia volt. Ennek célja, hogy az Európai Unió csökkentse az import növényi fehérjétől való függőségét, és növelje a magas hozzáadott értékű állati fehérje előállítását. A miniszter szerint a két cél szervesen összefügg, és ez egy lehetőséget jelenthet a különböző növénytermesztési kategóriák többlettermelésére vonatkoztatva is, amennyiben az Európai Unió valóban elindul a fehérje-önellátás irányába.

A tanácskozáson áttekintették az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak helyzetét. Magyarország ismét azt az álláspontot képviselte, hogy az új szabadkereskedelmi megállapodások megkötése előtt azok együttes, kumulatív piaci hatásait is vizsgálni kell. Az Európai Unióba érkező termékek esetében biztosítani kell az úgynevezett egyenlő elbánás elvének érvényesülését. Ennek érdekében az importtermékek ellenőrzésére és az uniós termelőkkel azonos követelmények betartatására van szükség, hogy elkerülhetők legyenek a piacot torzító hatások.