Baromfi Termék Tanács

Magyarországon élősúlyban kifejezve 213 ezer tonna baromfit vágtak le 2026 első három hónapjában, 25,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a vágócsirke 164 ezer tonnát (+19,2 százalék), a vágópulyka 20 ezer tonnát (+15,3 százalék) tett ki.

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában összefoglalja, milyen kockázatokat hordoz magában az élelmiszerválasztás szabadsága, valamint a megfelelő tápanyagellátottság biztosíthatósága tekintetében Helsinkiben született döntés, miszerint 2030-ra a hús- és tejtermékek fogyasztását a felére csökkentik és ezen állati eredetű termékeket növényi alapú alternatívákkal helyettesítik.

Valódi társadalmi és fogyasztói igények állnak‑e a rovarfehérjék és más, preferált „innovatív” megoldások térnyerése mögött, vagy inkább egy önmagát igazolni próbáló szakpolitikai logika húzódik meg a háttérben? – ezt a kérdést vizsgálta az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport.

Európa-szerte egyre erősebb az igény az egészségesebb, átláthatóbb összetételű, ugyanakkor kényelmesen fogyasztható és megfizethető termékek iránt. Olaszország, Írország, Dánia és Svédország példája is mutatja, milyen fogyasztói elvárások és vásárlási szempontok alakítják az élelmiszeripart 2026-ban.

Megkezdődtek a szakmai egyeztetések az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a hamarosan felálló új kormány illetékes miniszterei között a kiskereskedelmet érintő egyes kiemelt problémákról a fogyasztás érdemi növekedése, és a hazai beszállítók helyzetének javulása érdekében. Az OKSZ szerint új kormányzat versenybarát felfogást követhet.

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 első negyedévében a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Május 8-án szakmai konferenciát rendez a Baromfi Világnap alkalmából a Baromfi Termék Tanács. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.