Híreink

A kis és közepes családi gazdaságok támogatását, illetve a helyi társadalom és piacok megerősítését állította az új mezőgazdasági politika középpontjába a kormány - közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Tájékoztatása szerint jövőre 28 százalékkal növekszik az agrártámogatások összege Magyarországon, így 130 milliárd forinttal több uniós, illetve nemzeti forráshoz juthatnak a gazdák.

Kiépítette a szükséges informatikai rendszert az uniós agrártámogatások kölcsönös megfeleltetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). A két szervezet ehhez összesen 2,7 milliárd forint uniós forrást használt fel az elektronikus kormányzati operatív programban. A rendszer 2011. január elsejétől alkalmas lesz az összes kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos feladat elvégzésére.

Glattfelder Béla fideszes és Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP) képviselő egyaránt bírálta azt, hogy az Európai Unió (EU) állatjóléti szempontokra hivatkozva 2012. január 1-től az eddiginél nagyobb méretű ketreceket írna elő a tojó tyúkok számára. Az európai tojáságazat jövőjéről tartott EP-vita kapcsán mindketten hangsúlyozták, hogy a hagyományos ketrecek betiltása miatt az európai tojástermelők súlyos versenyhátrányba kerülnek majd az EU-n kívülről származó importtal szemben - írja az MTI.

Összesen 30,6 milliárd forint nemzeti forrással (top up) egészíti ki az idén az uniós terület alapú (SAPS) támogatásokat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca közleménye szerint a nemzeti kifizetések részben kompenzálják a hazai gazdálkodók versenyhátrányát és hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fenntartásához.

A múlt szombati dátumozású Magyar Közlönyben jelent meg az agrárkamarai rendszer átalakításáról elfogadott új törvény.

Magába olvasztja december 31-vel a saját tulajdonában lévő kisvárdai Master-M Kft.-t a hazai boilercsirkepiacon meghatározó Master Good Kft. Bárány László tulajdonos, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke a Világgazdaságnak elmondta: a cég a változtatástól éves szinten 35-40 millió forint megtakarítást vár, amely a megspórolt helyi adókból és a működtetési egyszerűsítésekből származhat.

A másodlagos élelmiszer-vizsgálatok keretében a hatóság az első betárolás helyén 1300, előzetes bejelentés alapján 1830, kockázatbecslés alapján pedig 443 esetben végzett vizsgálatot - jelentette be Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A hatóság a szabálytalankodókat 92 esetben figyelmeztette, 12 alkalommal pedig büntetést szabott ki, összesen 33,3 millió forint értékben.

Lengyelországból származó hamisított tojásport találtak az élelmiszerellenőrző hatóságok a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közlése szerint. A Baromfi Termék Tanács (BTT) felhívja a fogyasztók figyelmét: ha megbízható minőségű tojást szeretnének vásárolni, ne csak a csomagoláson lévő tájékoztatást nézzék, hanem a tojásra bélyegzett, a termelés helyére utaló azonosító betűjelet, vagyis a HU jelzést is.

A jelenlegi 30 százalékról a jövő év végéig 50 százalékra kívánják növelni a magyar fogyasztók körében a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ismertségét, amely már több mint 500 magyar terméken szerepel. Simon Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója szerint a védjegy rendszerének fenntartására az idén mintegy százmillió forintot költöttek, de jövőre e célra ennél többet kívánnak fordítani. Az AMC-nek ugyanakkor még nincs pontos jövő évi költségvetése.

A leköszönő Antal Gábor helyett Németh Antalt választotta elnökké a napokban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) közgyűlése. A megválasztott elnöknek szakállatorvosi diplomája van, korábban hatósági állatorvos, kutatóorvos, minisztériumi vezető állatorvos és országos főállatorvos is volt. A szakmai szervezet csökkentette elnöksége és a közgyűlés küldötteinek létszámát.