A kínai vállalatok érzékelhető terjeszkedése figyelhető meg az uniós élelmiszergazdaságban

Eddig a legnagyobb akvizíciók inkább a nyugati agráriparra, mint a termőföldekre vonatkoztak. Ezen akvizíciók elsődleges célja a technológia, a márkák, a kereskedelmi hálózatok és az ellátási láncok megszerzése. Másrészt voltak igen szimbolikus jelentőségű vásárlások is kínai alapok részéről, amelyek francia gabona- és bortermelő gazdaságokra irányultak, ezek azonban kis léptékűek voltak.

Vannak azonban olyan kritikus események, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, például: a WH Group (egy Hongkongban székhellyel rendelkező kínai vállalat) az Animex/Morliny Foods felett gyakorol ellenőrzést, amely utóbbi magában foglalja Lengyelország legnagyobb sertésvágóhídját. Ezek az akvizíciók gyárakat érintettek Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Magyarországon, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A termőföldek tekintetében a kínai szervezetek közvetlen tulajdonrésze az EU-ban csekély. Mindazonáltal ezek a vállalatok jelentős részesedéseket szereztek a tejipari szektorban (a Synutra bretagne-i üzemében, az Yili hollandiai üzemében), és kiterjesztették tevékenységüket a bor- és olívaolaj-ágazatra is.

Kína a világ népességének körülbelül egyötödét táplálja a világ termőterületének kevesebb mint egytizedéről. A mezőgazdaság, a vidéki térségek és a gazdák több mint egy évtizede a Kommunista Párt napirendjének élén állnak. A kínai mezőgazdasági ágazatból kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetéseket az ellátás biztosítása és a tudástranszfer érdekében ösztönzik. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Gazdasági Kutatási Szolgálata megjegyzi, hogy a kínai stratégia a „külföldi gazdálkodásról” az Európában, Észak-Amerikában és Óceániában már meglévő agrárvállalkozások felvásárlására irányult.

Ezen felül az uniós termékek magas szintű biztonsági és minőségi jellemzőkkel, illetve szabványokkal rendelkeznek. A kínai vállalatok által végrehajtott beruházások célja inkább a belföldi piac prémium termékekkel való ellátása lehet, mintsem az EU vagy más régiók kiszolgálása.

Európában található a világ legrégebbi, legkonszolidáltabb és legfejlettebb élelmiszeripari szektora. A kínai vállalatok célja magában foglalja a tudásátadást és a kutatás-fejlesztés terén elért eredményeket, valamint a szabadalmak és az elismert, bevált márkák megszerzését. Ez fejlesztené a kínai hazai élelmiszeripari rendszert anélkül, hogy több erőforrást kellene fordítani a nulláról való indulásra.

Fontos, hogy „Kína” nem egyetlen szereplő. Az állami tulajdonú óriásvállalatok (COFCO, ChemChina, Bright Food) stratégiai ellátási lánc- és technológiai célokat követnek, míg a magánvállalatok és magánszemélyek (Reward Group, Jack Ma, különböző borászat-vásárlók) gyakran kereskedelmi szempontok alapján járnak el. Kína esetében a magánérdekek és az állami érdekek közötti határvonal többnyire elmosódott.

A húsfeldolgozási szektorban a kínai Shuanghui International (ma WH Group néven ismert) mintegy 4,7 milliárd dollárért felvásárolta az amerikai Smithfield Foods csoportot, ami akkoriban a kínai vállalatok által végrehajtott legnagyobb amerikai vállalatfelvásárlás volt. A WH Group a világ legnagyobb sertéshús-előállítójává vált, vezető piaci részesedéssel Kínában, az Egyesült Államokban és Európa egyes részein.
A teljes cikk itt tekinthető meg.