Enyhül az infláció, de a gazdasági növekedés is lassul az Európai Unióban

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az uniós bizottság az EU gazdaságának növekedését a tavaszi előrejelzésében vázolt 1 százalékról 2023 egészére 0,8 százalékra módosítja, 2024-re pedig a 1,7 százalékról 1,4 százalékra. Az euróövezet 2023-as növekedését az előrejelzés 1,1 százalékról 0,8 százalékra, 2024-re pedig a korábban jelezett 1,6 százalékról 1,3 százalékra mérsékeli.

Az infláció várhatóan tovább csökken. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációja az előrejelzések szerint 2023-ban 6,5 százalékot ér el, a tavasszal jelzett 6,7 százalékhoz képest. 2024-ben ez a mutató 3,2 százalékra módosul a jelzett 3,1 százalékról. Az euróövezetben az infláció az előrejelzés szerint 2023-ban 5,6 százalék lesz a korábban jelezett 5,8 százalékkal, 2024-ben pedig várhatóan 2,9 százalék a várt 2,8 százalékkal szemben.

Az év első felében a gazdasági tevékenység visszafogott volt. A belföldi kereslet, különösen a fogyasztás gyengesége azt mutatja, hogy a legtöbb áru és szolgáltatás magas és továbbra is növekvő fogyasztói ára a tavaszi előrejelzésben vártnál nagyobb hatást gyakorol annak ellenére, hogy a csökkenő energiaárak és a kivételesen erős munkaerőpiac rekordalacsony munkanélküliségi rátát, a foglalkoztatás folyamatos bővülését és a bérek növekedését tapasztalta.

A felmérési mutatók a nyáron és az előttünk álló hónapokban lassuló gazdasági aktivitásra utalnak, az ipar folyamatos gyengeségével és a szolgáltatások lendületének mérséklődésével, annak ellenére, hogy Európa számos részén erős az idegenforgalmi szezon – fogalmazott a biztos. A jelentésből kiderült, hogy a világgazdaság a vártnál valamivel jobban teljesített az év első felében, a gyenge kínai teljesítmény ellenére. A globális növekedési és kereskedelmi kilátások azonban nagyjából változatlanok a tavaszhoz képest, ami arra utal, hogy az EU gazdasága nem számíthat a külső kereslet erőteljes támogatására.

A gyengébb növekedési lendület az EU-ban várhatóan 2024-ig is elhúzódik, és a szigorú monetáris politika hatása továbbra is visszafogja a gazdasági tevékenységet. Jövőre azonban enyhe fellendülés várható, mivel az infláció folyamatosan mérséklődik, a munkaerőpiac továbbra is erős marad, és a reáljövedelmek fokozatosan helyreállnak.

Az infláció 2023 első felében tovább mérséklődött a csökkenő energiaárak, valamint az élelmiszerek és ipari termékek mérséklődő inflációs nyomása következtében. Megjegyezték: az infláció az euróövezetben júliusban 5,3 százalékot ért el, ami fele a 2022 októberében mért 10,6 százalékos csúcsnak.

Az energiaárak 2023 hátralévő részében tovább csökkennek, de lassuló ütemben. Az előrejelzések szerint az energiaárak 2024-ben ismét enyhén növekedni fognak, amit a magasabb olajárak okoznak majd. A szolgáltatások inflációja eddig tartósabb volt a korábban vártnál, de továbbra is mérséklődik, mivel a monetáris politika szigorítása és a koronavírus-járvány utáni halványuló fellendülés hatására visszaesik a kereslet. Az élelmiszerek és nem energiaipari termékek árai továbbra is hozzájárulnak az infláció mérsékléséhez, ami az árak csökkenését és az ellátási láncok normalizálódását is tükrözi.

Az EU és az euróövezet gazdaságára az orosz-ukrán háború és a szélesebb körű geopolitikai feszültség továbbra is kockázatot jelent. A monetáris szigorítás továbbá a vártnál nagyobb terhelést jelenthet a gazdasági aktivitásra, de az infláció gyorsabb mérséklődéséhez is vezethet, ami felgyorsítaná a reáljövedelmek helyreállítását. Ezzel szemben az árnyomás tartósabbá válhat.

A növekvő éghajlati kockázatok, melyeket a szélsőséges időjárási viszonyok, valamint a nyáron tapasztalt, példátlan erdőtüzek és árvizek is mutatnak, szintén rontják az európai gazdaság kilátásait - tette hozzá jelentésében az uniós bizottság.