Huszonöt bázisponttal emelte az irányadó eurókamatok szintjét az Európai Központi Bank

A döntés értelmében a betéti rendelkezésre állás kamatlába 2,25 százalékról 2,50 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,40 százalékról 2,65 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,65 százalékról 2,90 százalékra emelkedik 2026. szeptember 16-i hatállyal. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.

A kormányzótanács előző, júliusi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét, ugyancsak összhangban a piaci várakozásokkal, júniusban 25 bázisponttal emelte azokat. Ezt megelőzően legutóbb tavaly júniusban változtatott a kamatszinteken, akkor 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamatot.

Az EKB a csütörtöki döntés indoklásában kiemelte: a közel-keleti konfliktus továbbra is inflációs nyomást okoz, az infláció várhatóan hosszabb ideig jóval az EKB célja felett marad, elkötelezett amellett, hogy olyan monetáris politikát folytasson, amely biztosítja, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célján stabilizálódjék.

Az EKB szakértőinek prognózisa szerint az infláció 2026-ban átlagosan 3,0 százalék, 2027-ben 2,5 százalék, 2028-ban pedig 2,1 százalék lesz, míg az energia-és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció 2026-ban 2,5 százalék, 2027-ben 2,6 százalék, 2028-ban pedig 2,3 százalék lesz.

Júniushoz képest a 2026-os inflációra vonatkozó alapelőrejelzés változatlan maradt, míg a 2027-re és 2028-ra vonatkozót felfelé módosították. Az EKB gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzése 2026-ra 0,9 százalékos, 2027-re 1,4 százalékos, 2028-ra pedig 1,5 százalékos növekedést prognosztizál; ez 2026-ra és 2027-re vonatkozóan felfelé történő módosítást jelent, ami főként az euróövezet gazdaságának a vártnál nagyobb ellenállóképességét tükrözi.

A közlemény szerint a kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok, felfelé irányuló inflációs kockázatokkal és a gazdasági növekedést érintő lefelé mutató kockázatokkal.

A kormányzótanács továbbra is jó pozícióban van ahhoz, hogy kezelje a konfliktus okozta bizonytalanságot.

Azt is leszögezték, hogy a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fognak követni. Az inflációs kilátásokat és az azokat övező kockázatokat, a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét veszik figyelembe.

A kormányzótanács nem kötelezi el magát előre egy bizonyos kamatpálya mellett.

Az eszközvásárlási programmal (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programmal (PEPP) kapcsolatban az EKB megjegyezte: az APP- és a PEPP-portfólió egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, ahogy az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

A kormányzótanács a megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célján stabilizálódjék, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamika elhárításához, amely komolyan fenyegeti a monetáris politikának az euróövezet összes országában való transzmisszióját, lehetővé téve így a kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását eredményesebben teljesítse.