Szintet lépett az aszály Magyarországon - Rendkívüli időjárási szélsőségek a világban

A talajok csaknem országszerte rendkívül szárazak, a növények számára hasznosítható víztartalom aránya sokfelé 15 százalék alá csökkent, a telítettséghez képesti vízhiány pedig eléri a 150–190 millimétert. A mezőgazdasági aszály jelenleg az ország túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos, a legsúlyosabb kategóriába tartozó területek aránya meghaladja az 50 százalékot. A kedvezőtlen időjárási körülmények a növényállományokon is egyre látványosabban jelentkeznek.

A napraforgó és a kukorica több térségben kényszerérésnek indult, az öntözetlen kukoricaállományok sok helyen rendkívül gyengék, a műholdas NDVI- és DMP-indexek pedig jelentős zöldtömeg- és szárazanyag-hiányt jeleznek. A kukorica számára ideális júliusi csapadékmennyiségnek csak töredéke hullott le, miközben június végétől több alkalommal is súlyos hőstressz érte az állományokat. A következő napokban sem várható érdemi fordulat. Bár a jövő hét elején érkező frontrendszer főként az északi országrészben hozhat záporokat, nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék továbbra sem valószínű. Az aszály így várhatóan tovább fokozódik, miközben a hőmérséklet ismét többfelé 35 Celsius-fok fölé emelkedhet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése szerint avilág mezőgazdaságát idén rendkívüli időjárási szélsőségek alakítják. Szinte minden jelentős termőterületen tartós hőhullámok, csapadékhiány vagy éppen szélsőséges csapadékesemények befolyásolják a növénytermesztést, ami a terméskilátásokon keresztül a világpiaci árakra és közvetve a magyar mezőgazdaságra is hatással van.

Európa nagy részén június és július folyamán szokatlanul erős hőség uralkodott. A napi maximumhőmérséklet számos országban meghaladta a 35 °C-ot, helyenként pedig a 40 °C-ot is elérte. A tartós forróságot jelentős csapadékhiány kísérte, különösen Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban, de Magyarországon és Románia nyugati részén is súlyos aszály alakult ki. A kiszáradó talajok és a hőstressz jelentősen rontják a kukorica, a napraforgó és más nyári kultúrák terméskilátásait.

Kelet-Európában a helyzet vegyesebb képet mutat. Bár Ukrajna és Fehéroroszország több térségében elegendő csapadék javította a talajnedvességet, Dél- és Közép-Ukrajnában, valamint Oroszország déli vidékein továbbra is szárazság és forróság nehezíti a növények fejlődését.

Az Egyesült Államok nyugati és középső területein szintén tartós meleg és száraz idő uralkodik, ami fokozza a nyári kultúrák vízhiányát, miközben a nyugati államokban az erdőtüzek kockázata is rendkívül magas. Kanadában ugyanakkor a korábbi jelentős csapadék után a hónap végére már ott is 30–35 °C-os hőség segítette a növények érését.

Közép-Ázsiában a déli térségekben helyenként 40–45 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, ami jelentősen növelte az öntözési igényt és komoly hőstresszt okozott a gyapotültetvényeken. A Közel-Keleten a forró és száraz időjárás miatt szintén egyre nagyobb szerepet kap az öntözés. Kelet-Ázsiában ugyan bőséges monszunesők biztosították a vízellátást, de Észak-Kínában és Mongóliában a csapadékhiány már ott is korlátozza a kukorica és a szója fejlődését.

Ausztrália egyes részein ugyan javult a helyzet a téli csapadéknak köszönhetően, azonban Új-Dél-Wales és Queensland több térségében ismét erősödik az aszály veszélye. Az idei év ismét rávilágít arra, hogy a szélsőséges hőség és a vízhiány már nem egy-egy térség problémája, hanem globális jelenség. A világ legfontosabb mezőgazdasági régióiban tapasztalható aszály és rekordközeli hőmérsékletek egyre nagyobb kihívást jelentenek a termelők számára, miközben a terméskiesések a nemzetközi piacokon és az élelmiszerárakban is éreztethetik hatásukat.