További állatjóléti változtatásokat tartanának indokoltnak az európai fogyasztók

Az állatok jólétének védelme elengedhetetlen az európaiak számára, amint azt egy Eurobarométer-felmérés eredményei is mutatják. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a különleges Eurobarométer felmérés március 2. és 26. között készült. Összesen 26 376 válaszadót kérdeztek meg a 27 EU-tagállamból, különböző társadalmi és demográfiai csoportokból.

A Farm to Fork stratégia - amely az Európai Zöld Megállapodás középpontjában áll - célja, hogy az élelmiszer-rendszereket igazságossá, egészségessé és környezetbaráttá tegye. Az EU állatjóléti normáinak javítása e stratégia részét képezi.

Az Európia Bizottság intenzíven dolgozik az EU állatjóléti jogszabályainak olyan felülvizsgálatán, amely figyelembe veszi az ellátási lánc valamennyi szereplőjének igényeit. A jogszabály négy lába közül az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslat a leginkább előrehaladott, és várhatóan 2023. decemberében  mutatják be.

Az európaiak nagy többsége (84%) úgy gondolja, hogy a haszonállatok jólétét a jelenleginél jobban kell védeni. Hasonlóan (83%) támogatják az állatok szállítási idejének korlátozását. A válaszadók csaknem háromnegyede (74%) támogatja a kedvtelésből tartott állatok jólétének jobb védelmét is.

Az európaiak több mint 90%-a úgy véli, hogy a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatoknak meg kell felelniük az alapvető etikai követelményeknek. Ide tartozik az állatoknak elegendő hely, elegendő élelem és víz biztosítása, az igényeiknek megfelelő környezet (sár, szalma stb.), valamint a megfelelő kezelés biztosítása. A felmérés azt is kimutatta, hogy nagy aggodalomra ad okot a vágóhidakon lévő állatok jóléte is.

Az EU-n kívüli országokból származó élelmiszerek behozatalát illetően tízből több mint nyolc európai (84%) gondolja úgy, hogy a jelenlegi állatjóléti helyzeten változtatni kellene, akár az EU állatjóléti szabályainak az élelmiszerimportra történő alkalmazásával, akár az élelmiszerek alkalmazott szabványoknak megfelelő címkézésével.

A 2023 márciusában készült interjúk ellenére, amikor az élelmiszerárak már nagyon magasak voltak az infláció miatt, a válaszadók 60%-a jelezte, hogy hajlandó lenne többet fizetni az állatjólét-barát gazdálkodási rendszerből származó termékekért. Körülbelül egynegyedük (26%) hajlandó lenne akár 5%-kal többet fizetni az állatjóléti szempontból kedvező élelmiszerekért.

Mivel a kérdőívezéssel lefedett országok közt Magyarország is szerepel, és készült külön országos összesítő adatlap is, pár kattintás után összehasonlítható, hogy mit gondolnak az itthoni fogyasztók az egyes kérdésekben az átlagos, összesített véleményhez képest.

Az állatvédelmi szervezetek viszont nem elégedettek. Kihangsúlyozzák, hogy 2020-ban az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára a Farm to Fork Stratégia részeként, de a jelenlegi politikai ciklus végéhez közeledve az EB most elmulasztotta az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatát, mivel a négy ígért rendelet (szállítás közbeni jólét, gazdasági haszonállatok védelme, megfelelő körülmények biztosítása leöléskor, állatjóléti címkézés bevezetése) közül csak egyet teljesít.

Az érem másik oldalán viszont megjelent még egy szeptemberi ülés kapcsán, hogy a fenntarthatóbb mezőgazdasági modell megvalósítása érdekében szorosabban kell együtt dolgozni az agrárgazdasági szereplőkkel. Ennek eredményeként aktívabb párbeszéd veheti kezdetét a haszonállatot tartó gazdálkodókkal, és közös, emelt szintű állatjólét valósítható meg az unióban olyan intézkedések mentén, amelyek tudományos felméréseken alapulnak, és nem támasztanak az állattartók elé teljesíthetetlen célokat.